2012. február 16., csütörtök

Esti mese helyett..

Óvodapedagógus vagyok. A gyerekeknek Niki néni. Imádom a munkám. Tavaly mégis úgy döntöttem továbbtanulok. Valami mást, valami érdekeset, valamit, ami kihívást jelent. Így kerültem végül az ELTE Andragógia mester képzésére.

A gyerekek világa annyira más mint a felnőtteké!
A gyermekek legfőbb tevékenysége a játék. Az életkorának megfelelő játék! És ami nagyon fontos: a mozgás! Gyakran meghökkenek, amikor számomra ismeretlen mesehősökről mesélnek nekem. Más meséken, más játékokon nőnek fel mint az én korosztályom. Ezek a mesék tele vannak agresszióval, olyan jellemekkel azonosulnak, amik nem segítik elő az egészséges személyiség fejlődésüket . Játékidőben harcolnak, verekednek, csúnyán beszélnek. Mikor hazamennek, a számítógépes játékokat választják babázás helyett. Esti meseként már nem anyu ül az ágyukhoz mesekönyvből mesélni, hanem bekapcsolják nekik a tévét. Hétvégén inkább mennek plázázni, mozizni, minthogy otthon közösen társasjátékoznának. A számítógépet már kétéves korukban kezelik. Karácsonyra játékszoftvert kérnek, nem vonatot. Nekem 17 évesen volt először mobiltelefonom, nekik 7 évesen.

Hova vezet mindez?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése